Baranya vármegyei látnivaló

Már gyermekként megtanultuk tisztelni a helyi hagyományokat. 2000-ben kezdtünk el fafaragással, busó babakészítéssel foglalkozni. Három évvel ezelőtt kezdtünk el porcelán sokác babákat is készíteni. Az általunk előállított termékekkel csak kevesen foglalkoznak, igény mutatkozott a mi termékekre is. Minden évben minősítettjük babáinkat, mert így kapunk visszaigazolást munkánkról. A beadott babákra a legjobb minősítést szoktuk kapni, mely bennünket igazol, hogy van értelme a munkánknak.

1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállitást, amely mai formáját az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállitott tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyüjteményét képezik. Az ibafai pipatörténeti kiállitás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a XX. század közepéig használt szivar és szipka található, melyeket hölgyek részére készitettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.

A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.

Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.

A múzeum rendelkezik természettudományi, régészeti, új- és legújabb kori történeti, néprajzi és képző- és iparművészeti osztályokkal.

A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.