Békés megyei látnivaló

Kardoskúton van egy ház, ahol megállt az idő. Az Oncsa ház olyan, mint egy időutazás. A látogató belép a házba, és egyből a dédnagymamánál érzi magát. A kardoskúti Oncsa ház 1942-ben épült. Az országban 1940-től összesen 12 ezer ilyen ingatlan épült, melyeket szigorú megkötések mellett foglalhattak el sokgyermekes nagycsaládok. A régmúlt éveket idéző bútorok, használati tárgyak Bodrogi József ( a ház a szüleié volt) több éves gyűjtésének eredménye. Mezőgazdasági eszközöktől egészen a régi, pusztai ember hálószobájának berendezési tárgyaiig minden megtalálható a helytörténeti kiállítóhelyen. Családi rendezvényeknek is helyt szolgáltat a helytörténeti kiállítóhely.

A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.

A múzeumban a magyarországi román ortodox közösség vallási szertartásai során használt régi kegytárgyai, liturgikus öltözetei és egyéb eszközei, valamint a közösség régi dokumentumai és írásos emlékei tekinthetők meg.

A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.

A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.

Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.

A nagyszalontai pásztorcsaládból származó Sinka István sok szállal kötődött Vésztőhöz. Közel tíz évet élt a településen, a falu határában lévő Mágor-pusztán volt számadó juhász (itt készült A fekete bojtár vallomásai című regénye) és innen indult el a hírnév felé. Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum Sinka István születésének 90. évfordulójára, és az I. Országos Földmunkáskongresszus emlékére létesült Vésztőn 1987-ben.

Farmunk a suri alpakák tenyésztésével, tenyész és hobbi alpakák értékesítésével, valamint suri alpaka gyapjú értékesítésével foglalkozik. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély az ország egyik legkülönlegesebb műemléke. A korhűen felújított kastélyban a Vendégségben Wenckheiméknél című interaktív tárlat várja az érdeklődőket. A kastély impozáns, 25 hektáros parkja és a Krisztina Kávéház ingyenesen látogatható.

Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.