
1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.
1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.

1752-ben a Szent György vonalon épült a bánhorváti Platthy-kastély. 4,5 hektáros területen található, melyet angolpark vesz körül. A kastély barokk stílusú berendezéssel büszkélkedik, árkádos belső udvarában büfé működik. A kastély tárlatvezetéssel látogatható hétfő kivételével nyitva tartás szerint. A kastélyban korlátozott számban szállás lehetőség is van. Várjuk vendégeink egy kastélylátogatásra vagy egy kellemes feltöltődésre a a Szent György-vonal jótékony sugaraitól.

A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében és a régió postatörténetét mutatja be. Több mint 200 év történeti dokumentumai, okmányok, térképek, tárgyak, és egy 20. század eleji postahivatal berendezése segít megismerni az észak-magyarországi postaszolgálatot. A helyi érdekességek mellett beépültek a kiállításba az igazgatóság területén lévő posták munkatársaitól a közelmúltban beérkezett régiségek, fényképek, írások, felszerelési tárgyak és munkaeszközök is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.
Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.

Magyarország talán legszebb idegenforgalom számára megnyitott barlangja Miskolc felől a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról közelíthető meg. A vízszint alatti oldódással kialakult Rákóczi-barlang, amely az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a különösen dús és változatos kalcit előfordulásairól nevezetes.

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.

A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.

Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.

Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.