Regéci Vár és Látogatóközpont
T-Cross modellek Porsche Bónusz finanszírozással már 4 990 000 Ft-tól!
T-Cross modellek Porsche Bónusz finanszírozással már 4 990 000 Ft-tól!
Soproni kikapcsolódás - Természet, túrázás, klimatikus gyógyhely!
Soproni kikapcsolódás - Természet, túrázás, klimatikus gyógyhely!
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?

Regéci Vár és Látogatóközpont


A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.

A királyi birtokként szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta sok más magyarországi birtokkal egyetemben. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám I. Mátyás király már 1464-ben, a felemelkedését ekkor, többek között a regéci uradalom megszerzésével megkezdő Szapolyai családnak adta örökbirtokként.

A Szapolyai család birtoklása 1526-ig töretlen, ám az 1526-1541 közötti időszakban, a két király, I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János és híveik közötti rendszeres háborúskodások idején még nem teljesen tisztázott a vár tényleges birtoklásának története. Annyi azonban tudható, hogy ebben az időben többször sor került a vár ostromára is.

1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora. A Serédyek és utánuk több birtokos család a 16-17. században már egyik rezidenciájaként használta a regéci várat.

A várat a Serédyektől az Alaghy család tagjai, János, György és Menyhért örökölték meg. A következő évtizedekben Alaghy János leánya, Judit játszott meghatározó szerepet a vár történetében. Judit - előbb Mágochy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége - megpróbálta kiszorítani rokonait a vár birtokából, akik közül csak Alaghy György fiának, Ferencnek sikerült azt röviddel halála előtt, 1611-ben teljes egészében visszaszereznie. A regéci vár és uradalom örököse 1612-ben Alaghy Ferenc fia Menyhért lett, aki részben a regéci várban, részben a pácini kastélyban tartotta udvarát.

A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie. Ezzel párhuzamosan Rákóczi Zsigmond házassága révén a Rákóczi család is igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását.

A vár építéstörténete

A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették.

A második periódusban, a 14. század végén vagy legkésőbb a 15. század első felében a Felsővárat teljesen átépítették. A korábbi íves vonalú várfalat lebontották és a korai vár helyén egy négyszögletes alaprajzú várat építettek fel, a falak belső oldalán többhelyiséges, emeletes épületszárnyakkal.

A 15. század közepén a később Középső vár nevű várrésznek helyet adó hegynyerget a két sziklacsúcs között a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták. Legkésőbb ekkor kezdődhetett meg a déli sziklacsúcson álló Alsóvár területén a várfalak és a különböző épületek kiépítése is.

A 16-17. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt. Ebben az időszakban épült ki a főúri udvartartásnak is helyet adó keleti és nyugati palotaszárny.

A keleti palotaszárny legrégibb, 1500 körül kiépült részének a palotaszárny északi végén, közvetlenül a Felsővár sziklájának déli oldala előtt található, három egységből álló, helyenként ma is a második emelet magasságáig álló része tekinthető. A következő, a 16. század második harmadára tehető periódusban ehhez az épületrészhez a földszintjén három, az emeleten két helyiségből álló épületet emeltek, majd a 16. század második felében felépült a palotaszárny déli szakasza is, a földszinten és az emeleten is három-három helyiséggel. Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt.

A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak.

A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott. A vár keleti oldalát árokkal és annak külső oldalán kialakított, ma is meglévő sánccal védték.

A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, ezek a Középső vár udvarától délnyugatra, illetve az Alsóvár sziklatömbje alatt álltak, jelenleg még feltáratlanok. A kapuk közötti területet és a várba vezető utat védművekkel és farkasveremmel is megerősítették.

A vár ezen jól kiépített védművek ellenére sem klasszikus katonai erődítménynek, hanem mindvégig erődített uradalmi központnak és - történetének utolsó másfél évszázadában - főúri és előkelő családok rezidenciájának tekinthető.

Regéc Várában várbüfé és ajándékbolt üzemel.

Belépők

  • Felnőtt: 500 Ft/db.
  • Diák, nyugdíjas: 300 Ft/db.

Forrás: A vár honlapja

2020.01.01 - 2020.12.31
Hétfő: 09:00 - 18:00
Kedd: 09:00 - 18:00
Szerda: 09:00 - 18:00
Csütörtök: 09:00 - 18:00
Péntek: 09:00 - 18:00
Szombat: 09:00 - 18:00
Vasárnap: 09:00 - 18:00

Találatok száma: 1
Regéci tanösvény, ökotúra a Zempléni Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Park területén

Regéci tanösvény, ökotúra a Zempléni Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Park területén 2020.01.01. - 12.31.

A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a ... Bővebben




Találatok száma: 1

Regéci Vár és Látogatóközpont

Regéci Vár és Látogatóközpont

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc ... Bővebben




Kapcsolódó témák:

Kiemelt események

Hasonló ajánlatok

Szigetvári Vár programok 2020
Szigetvári Vár programok 2020
  • Szigetvár
2020.05.01. - 07.31.
Veszprémi vár látogatás
Veszprémi vár látogatás
  • Veszprém
2020.01.01. - 12.31.

Érdemes felkeresni!


Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Regéci programturizmus

Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események