Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
Élményturisztikai, színházi, kulturális látogatóközpont és szálláshely az Egervári Várkastély - Egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély és Reneszánsz Látogatóközpont. Nyári szabadtéri színházi előadásoknak - az Egervári Estéknek is otthont ad a várkastély minden nyáron. A várkastélyban valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszere. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés szövege hiteles adatokat tartalmaz, bemutatja az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet.
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
