A 665 méter magas Kis-Dél tetőn épült, fából készült kilátótoronyból jó időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak.
A Károlyi-kilátó a Kis-Milicben a határ mellett található 880 méter magasan. Az Országos Kéktúra a torony közelében halad, a határ menti zöld turistajelzést követve lehet feljutni a kilátóba. A csodálatos körpanoráma Füzér várát, a Zempléni térséget és Tátrát is megmutatja.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.
Kiss József költő Mezőcsát szülötte. Emlékét a város nagy tisztelettel őrzi. Az emlékszoba berendezési tárgyait a költő unokája ajándékozta a városnak. A költő személyes tárgyai a Márk kastély egyik termében kerültek kiállításra. A helyiség azt a miliőt tükrözi, ahol élt és alkotott. Ahol megszülettek versei, ahol a kortárs művészekkel folytatott beszélgetések, eszmecserék, mind hozzájárultak írói világának gazdagodásához.
Kiss József költő Mezőcsát szülötte. Emlékét a város nagy tisztelettel őrzi. Az emlékszoba berendezési tárgyait a költő unokája ajándékozta a városnak. A költő személyes tárgyai a Márk kastély egyik termében kerültek kiállításra. A helyiség azt a miliőt tükrözi, ahol élt és alkotott. Ahol megszülettek versei, ahol a kortárs művészekkel folytatott beszélgetések, eszmecserék, mind hozzájárultak írói világának gazdagodásához.
Kiss József költő Mezőcsát szülötte. Emlékét a város nagy tisztelettel őrzi. Az emlékszoba berendezési tárgyait a költő unokája ajándékozta a városnak. A költő személyes tárgyai a Márk kastély egyik termében kerültek kiállításra. A helyiség azt a miliőt tükrözi, ahol élt és alkotott. Ahol megszülettek versei, ahol a kortárs művészekkel folytatott beszélgetések, eszmecserék, mind hozzájárultak írói világának gazdagodásához.
Lillafüredtől egy karnyújtásnyira, az Anna-barlang közelében, a szép felsőhámori völgyben található az egykori Kancellária épülete, ahol a Kohászati Múzeum gazdag anyagú, érdekes kiállítása megtekinthető.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
Az Upponyi-hegységben lévő, erdős hegyoldalakkal övezett mesterséges tó 77 hektáron terül el, Uppony és Dédestapolcsány között, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén, 200 méteres tengerszint feletti magasságban.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
