
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.

A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.

Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.

Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.