A Baradla-Domica-barlangrendszer aggteleki és domicai bejáratát köti össze. Útvonala és tematikája az európai Natura Trail kritériumai és ajánlásai alapján került kijelölésre. A terület természeti sajátosságainak, növény- és állatvilágának, az ember és természet kölcsönhatásainak bemutatása mellett az állomáshelyek játékos „feladványai” természeti környezetünk közvetlen, élményszerű megtapasztalását teszik lehetővé.
A Baradla-Domica-barlangrendszer aggteleki és domicai bejáratát köti össze. Útvonala és tematikája az európai Natura Trail kritériumai és ajánlásai alapján került kijelölésre. A terület természeti sajátosságainak, növény- és állatvilágának, az ember és természet kölcsönhatásainak bemutatása mellett az állomáshelyek játékos „feladványai” természeti környezetünk közvetlen, élményszerű megtapasztalását teszik lehetővé.
A Baradla-Domica-barlangrendszer aggteleki és domicai bejáratát köti össze. Útvonala és tematikája az európai Natura Trail kritériumai és ajánlásai alapján került kijelölésre. A terület természeti sajátosságainak, növény- és állatvilágának, az ember és természet kölcsönhatásainak bemutatása mellett az állomáshelyek játékos „feladványai” természeti környezetünk közvetlen, élményszerű megtapasztalását teszik lehetővé.
Ároktő Tájház. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
Boldogkőújfalui jégkori kőtenger.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
A Szamárháti Látogatóközpont természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben. Természetbarát kirándulók, családok, felnőtt- vagy gyermekcsoportok számára, de akár vállalati vagy szakmai rendezvények lebonyolításához is ideális környezetet biztosít. A látogatóközpont és bemutató gazdaság kizárólag előre egyeztetett időpontban fogad vendégeket.
A Szamárháti Látogatóközpont természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben. Természetbarát kirándulók, családok, felnőtt- vagy gyermekcsoportok számára, de akár vállalati vagy szakmai rendezvények lebonyolításához is ideális környezetet biztosít. A látogatóközpont és bemutató gazdaság kizárólag előre egyeztetett időpontban fogad vendégeket.
A Szamárháti Látogatóközpont természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben. Természetbarát kirándulók, családok, felnőtt- vagy gyermekcsoportok számára, de akár vállalati vagy szakmai rendezvények lebonyolításához is ideális környezetet biztosít. A látogatóközpont és bemutató gazdaság kizárólag előre egyeztetett időpontban fogad vendégeket.
A boldogkőújgalui községi tájházban látható tisztaszoba, régi konyhai felszerelések, szövőszékek és az állattartáshoz, növénytermesztéshez szükséges eszközök.
