
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.
A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.

A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.

Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.
Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.

Legyesbénye nyugati részén található egy nagyméretű emlékpark, szakrális szobrokkal és egy szabadtéri kőkönyvtárral. A parknak két fő része van, egyik egy szakrális, teraszos létesítmény Szent István, Szent László és Mária szobrokkal, melyek 4 m magasak. A park másik része, egy szabadtéri kőkönyvtár, amely jelenleg a világ első ilyen alkotása gránitlapból. Ezeken versek, idézetek találhatók, melyek elsősorban hegyaljához, a tájhoz és a borvidékhez kapcsolódnak.

Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.
Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.

Lillafüred páratlan tájépítészeti emléke, a művészek és a romantika szerelmeseinek kihagyhatatlan élményt nyújtó, mesés látványú park. A függőkert a Palotaszálló épülete alatt húzódó teraszos elrendezésű terület, mely a Szinva tanösvény egyik legszebb része. Felső teraszán a fiatalság játszótér fogadja a látogatókat. A legalsó terasza a vízesés lábánál, az Anna-barlang bejáratánál húzódik. A további teraszok tematikusak és különböző nevet viselnek, például: virágok terasza, zene terasza, költészet terasza, szobrászat terasza.

A Tokaji borvidék világörökségi értékeit bemutató turisztikai és kulturális látogatóközpont létesült. Egy olyan központ nyitotta meg kapuit, amely a mai digitális tájékozódási lehetőségek mellett személyes, részletes információkat is biztosít az idelátogatók részére. Az eszközök és szolgáltatások tekintetében széles körű élménykínálat kialakítására törekedtek, hogy minden korosztály megtalálhassa a számára legizgalmasabb programokat. Cél az oktatás, annak is elsősorban nem a formális módja, hanem az élményátadás. A múzeumi-kiállítói funkció mellett rendezvényhelyszínt is biztosítanak a turisták és a helyi lakosság számára.
A Tokaji borvidék világörökségi értékeit bemutató turisztikai és kulturális látogatóközpont létesült. Egy olyan központ nyitotta meg kapuit, amely a mai digitális tájékozódási lehetőségek mellett személyes, részletes információkat is biztosít az idelátogatók részére. Az eszközök és szolgáltatások tekintetében széles körű élménykínálat kialakítására törekedtek, hogy minden korosztály megtalálhassa a számára legizgalmasabb programokat. Cél az oktatás, annak is elsősorban nem a formális módja, hanem az élményátadás. A múzeumi-kiállítói funkció mellett rendezvényhelyszínt is biztosítanak a turisták és a helyi lakosság számára.

A Tokaji borvidék világörökségi értékeit bemutató turisztikai és kulturális látogatóközpont létesült. Egy olyan központ nyitotta meg kapuit, amely a mai digitális tájékozódási lehetőségek mellett személyes, részletes információkat is biztosít az idelátogatók részére. Az eszközök és szolgáltatások tekintetében széles körű élménykínálat kialakítására törekedtek, hogy minden korosztály megtalálhassa a számára legizgalmasabb programokat. Cél az oktatás, annak is elsősorban nem a formális módja, hanem az élményátadás. A múzeumi-kiállítói funkció mellett rendezvényhelyszínt is biztosítanak a turisták és a helyi lakosság számára.

Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.

Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.