Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Legfontosabb feladata a várhoz fűződő történelmi emlékek, a szabadságküzdelmek, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és kiállítása. A múzeum gyűjti a főúri családok, a főnemesi életmód tárgyait, de a népi kultúra emlékeit is. A hutaüvegek, a habán kályhacsempék, a népi kerámia és szőttesek gazdag kollekciója mellett olyan II. Rákóczi Ferenc-relikviákat is őriznek, mint pecsétnyomója, a pataki országgyűlésen részt vett ezereskapitányok képei vagy családtagok levelei. A Rákóczi-kiállítás bemutatja a Rákóczi-család történetét, politikai, gazdasági és kulturális szerepét, a Rákóczi-szabadságharc történetét.

Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 10 órától 18 óráig.
Jegyváltás 17.15-ig lehetséges, a pénztár 17.30-kor zár.
Hétfő:        -
Kedd:        10:00 - 18:00
Szerda:        10:00 - 18:00
Csütörtök:    10:00 - 18:00
Péntek:        10:00 - 18:00
Szombat:    10:00 - 18:00
Vasárnap:    10:00 - 18:00

Állandó kiállítások

Rákócziak dicső kora

A kiállítás nagy tematikai egységei:

1. A Rákóczi-család - "Méltóságos família" (család felemelkedése)
2. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna az egyház és iskola fejedelmi pártfogói - "Féljétek az Isten és néki adjatok dicsőséget"
3. A Rákócziak szabadságküzdelmei - "Magyar hazánk szabadságáért"
4. II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkora - "A hatalom felelősség, az uralkodás szolgálat"
5. A Rákóczi-szabadságharc - "...Megújulnak a magyar nemzet régi sebei"
6. Száműzetés és emlékezet - "Számkivetésbe megyek - "Állj meg vándor"
7. Élet a várkastélyban XVI-XIX. század - bútortörténeti kiállítás
8. Barokk csataképek - a Rugendas-család grafikái

A látványterv alapvetően látogatóbarát, de történettudomány új kutatási eredményeit is népszerűsítő forgatókönyv alapján készült a kiállítás. Reméljük, hogy az évtizedek óta várakozással megelőzött kiállítás sok-sok látogatót, érdeklődőt vonz, s erősíti a múzeumbarátok magyar történelem iránti fogékonyságát.

Főúri élet a XVI-XVII. Században - Vörös-torony

Állandó kiállítás a Vörös-toronyban
A pataki vár hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. Perényi Péter koronaőr szerezte meg a területet a mohácsi csatát követően s kezdett itt családja új birtokközpontja felépítéséhez. Az építkezések az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak. A középkori város központját és déli felét fallal és árokkal, bástyákkal erődítették. A városerődítés délkeleti sarkában 1534 és 1537 között épült az új Perényi rezidencia. Hamarosan lakószárnyak emelésébe kezdtek a Vörös-toronynak nevezett ötszintes lakótoronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A keleti palotaszárny építése 1540-ben kezdődött, s Péter fia, Perényi Gábor idején fejeződött be 1563-ban. Feliratos kőtábla örökítette meg 1541-ben a városfal elkészültét.A Vörös-torony az első emelet magasságáig máig megőrizte a XVI. századi állapotot, kőfaragványai a hazai késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai. Szintenként váltakozva hadászati és lakó funkciót töltött be a XVI-XVII. században. A pinceszint az alsó védelmi folyosóval a védelmi jellege mellett raktározásra is szolgált. Itt található a torony vízellátását biztosító 23 méter mély sziklába vájt kút is.  

Hegyaljai szőlészet és borászat története

A Múzeum északi palotaszárnya alatt elhelyezkedő egykori prebendás pincében található Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató kiállításunk. A kiállítás 2003-ban ünnepelte fennállásának 30 évfordulóját. 1973-ban Balassa Iván forgatókönyve alapján Janó Ákos és Petercsák Tivadar rendezte.
A szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait bemutató hosszabb pinceág mellett, az egykori északnyugati sarokbástya legalsó szintjében a nagybirtokosok pincéire jellemző, köralakúra formált poharazó helyiség került kialakításra és egy rövidebb pinceágban egy borház enteriőrje.

Olaszbástya kazamata

Újra látogatható az Olaszbástya kazamata, a Vörös-torony külső védelmi rendszere A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kerekes agyra (lafettára) szerelt lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.  A keleti folyosóág egyik fülkéjében várbeli katonák mindennapjaiból vett jelenet kapott helyet. A kazamata délkeleti sarkában lévő nagyobb lőrés előtt egy kerekes lafettára szerelt falkonéta (hosszabb csövű, alacsonyabb röppályájú ágyútípus) másolata látható.

Délnyugati sarokbástya

A sárospataki vár külső védelmi rendszerének legerősebb, ma is legszembetűnőbb része a kazamatás várfal és a délnyugati sarokbástya.

Reneszánsz konyha

A Délnyugati sarokbástya a Konyhabástya nevet viselte a XVII. században. Elnevezése, a szomszédságában működő helyiség funkciójára utalt. Szomszédságában működött a XVI. századtól a vár nagy konyhája. A régészeti ásatás során előkerült az egykori nyitott tűzhely alapja, a tűzpadka és négy nagyméretű kőpillér lábazata. 1996-ban nyílt meg a múzeum Reneszánsz konyha kiállítása. A tűztérben, a kemence szomszédságában és a stelázsin elhelyezett fazekak, lábasok, ónkupák, mozsarak, a teknő, a fújtató, a szita egy ma is életre kelthető konyhát varázsolnak a múzeumlátogató elé, mely alkalmanként látványkonyhaként is üzemel, illatokkal és ízekkel töltve meg újra történelmi konyhát.