Országos eseménynaptár
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Galéria az alapító ügyvéd - építész házaspár, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté képző- és iparművészeti gyűjteményének anyagára épülve jött létre.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
A magyar néprajz-népművészet több mint 3000 db tárgyi emléke tekithető meg. A látogatók megismerhetik elődeink használati, díszítő és berendezési tárgyait (egyedi darabokat is), azok egy részének működését, használatát.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
