Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
