Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
Az épület helyi védettség alá tartozik, két épületegyüttesből áll. Az egyik épületegyüttes maga a tájház, míg a másik a Helytörténeti gyűjteménynek és a kapcsolódó kiállítóhelynek ad otthont. Az érdeklődők így megtekinthetik a kovácsműhely, cipészműhely, tiszta szoba, konyha és a régi mesterségek összegyűjtött tárgyi emlékeit és tudásanyagát, mely a térségben élő emberek életmódjáról, lakáskultúrájáról, szokásairól nyújt ismereteket, ezzel segítve egy egészséges lokálpatriotizmus, egy nemzetismeret és a hazaszeretet kialakulását. Az összegyűjtött értékek bemutatásával fő célunk a település és közvetlen környezetének kulturális értékeinek bemutatása a jelen és a jövő generációja számára.
A szegvári babakiállítás jelenleg éppen új, méltóbb helyre költözik! A pandémiás helyzet végeztével azonnal látogathatóvá válik.
Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.
Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.
Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.
Ambrus Sándor - Magyar Kézműves Remek díjas - fazekas népi iparművész kiállító- és bemutatóterme Hódmezővásárhely központjában található, ahol a látogatóknak bemutató korongozáson vehetnek részt, s emellett megismerkedhetnek a hódmezővásárhelyi fazekasság történetével is. Az érdeklődő látogató korongozhat, festhet, agyagot gyúrhat.
Ambrus Sándor - Magyar Kézműves Remek díjas - fazekas népi iparművész kiállító- és bemutatóterme Hódmezővásárhely központjában található, ahol a látogatóknak bemutató korongozáson vehetnek részt, s emellett megismerkedhetnek a hódmezővásárhelyi fazekasság történetével is. Az érdeklődő látogató korongozhat, festhet, agyagot gyúrhat.
Ambrus Sándor - Magyar Kézműves Remek díjas - fazekas népi iparművész kiállító- és bemutatóterme Hódmezővásárhely központjában található, ahol a látogatóknak bemutató korongozáson vehetnek részt, s emellett megismerkedhetnek a hódmezővásárhelyi fazekasság történetével is. Az érdeklődő látogató korongozhat, festhet, agyagot gyúrhat.
A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
Az Alföldön egyedülálló a 37 házból álló népi műemlékegyüttes, mely őrzi az évszázadokkal ezelőtti építkezés kultúráját, az utcaképet. A halászházak a régi Belsővárosban, Belvárosban helyezkednek el, az elnevezés utal a mai központhoz viszonyított elhelyezkedésére.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. A ma is látható malmot Czékus Andor építette.
Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
