Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Kecskeméti Planetárium nagy szeretettel várja Önt, a csillagos égbolt színházában.
Romantikus és szakrális pihenőhely a Kecskemét belvárosának peremén. Kétezer, gondosan összeválogatott és elhelyezett rózsatő évente kétszer (tavasszal és nyáron) pompázik és illatozik, mesés látványt nyújtva az odalátogatóknak.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.
A műhely múlt század elejei berendezéseivel, formakészletével nemcsak a hazai, de az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartozik. Megalkotója Kovács Miklós, aki 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta.
Egyedülálló Szabadtéri Lepkemúzeum található Bogácson. A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye. A vitrinekben közel négyszáz nem védett lepkefaj látható.
Országos eseménynaptár
