Turizmus Program
Turizmus Program

Kecskeméti Képtár - Cifrapalota

6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.

Mézesvölgyi Nyár

ZeneErdő Debrecen

Jazz & Blues koncertest

Lepkekert

Trabant túra

Sziklamászás

Szabadulj ki!

Jegyek

Balatoni Bor és Kenyér Ünnep Siófokon
Dés László koncert Debrecenben a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon
Szabadtéri Színházi fesztiválélmény Veresegyházon 2026-ban
Természetközeli élményprogramok a Veresegyházi Medveotthonban
Totus Tuus – kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és történelemre gyakorolt hatásáról
Balatoni Bor és Kenyér Ünnep Siófokon
Dés László koncert Debrecenben a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon
Szabadtéri Színházi fesztiválélmény Veresegyházon 2026-ban
Természetközeli élményprogramok a Veresegyházi Medveotthonban
Totus Tuus – kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és történelemre gyakorolt hatásáról

Kecskeméti Képtár - Cifrapalota

6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

Kecskeméti Képtár -  Cifrapalota

Kapcsolódó információk

Állandó kiállítás

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból
Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Nem tudjuk, pontosan hol volt a kora avarok uralkodóinak székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de elsősorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek Kunbábony, Kecskemét, Bócsa és Kiskunfélegyháza környékén..

Forrás: A Képtár honlapja 

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

Lássa elsőként a legjobb programokat!

Adja hozzá a Programturizmust a Google kedvenc forrásaihoz.

Hozzáadom

Legjobb élmények