A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A citeramúzeum látogatója a magyar folklór ezidáig kevesek számára hozzáférhető, de annál gazdagabb ágával ismerkedhet meg. Kultúrtörténeti választ kaphat arra a kérdésre, hogyan lehet valami jellegzetesen magyar, de mégis közös európai hagyomány.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A kismarosi Gál-hegyen lévő Nagy-Kőszikla kilátópontról az egész Dunakanyarra panorámás kilátás nyílik. Megközelítése a Kismaros központjából induló zöld turistajelzést követve lehetséges.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
