A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.
A citeramúzeum látogatója a magyar folklór ezidáig kevesek számára hozzáférhető, de annál gazdagabb ágával ismerkedhet meg. Kultúrtörténeti választ kaphat arra a kérdésre, hogyan lehet valami jellegzetesen magyar, de mégis közös európai hagyomány.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A kismarosi Gál-hegyen lévő Nagy-Kőszikla kilátópontról az egész Dunakanyarra panorámás kilátás nyílik. Megközelítése a Kismaros központjából induló zöld turistajelzést követve lehetséges.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.
A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.
A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.
Egy felejthetetlen napot tölthet el az egész család nálunk! Lovaglással, quadozással, állatsimogatással, nagy játszótérrel várjuk szeretettel a látogatókat.
Országos eseménynaptár
