Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Gyulai wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Gyulai wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Egy nap, két főváros kirándulással, zenés bajor vacsorával - Őszi szünet Sopronban!
Egy nap, két főváros kirándulással, zenés bajor vacsorával - Őszi szünet Sopronban!

Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.


Bátmonostor népviselete és a népviseletek díszítése

A népviselet önmagában is díszes darab, de különféle díszítési módok és kiegészítők teszik a népviseletet táji jellegűvé, valamint ezek a kedves kézimunkák egyediséget varázsolnak az öltözetnek.

Különféle díszítéseket alkalmaztak a gyermekek viseletében, az eladósorban lévő lányok ruhájának kimagaslóan szépnek kellett lennie, míg az ünnepi öltözeteket is másként csinosították fel.

A bátmonostori népviselet jelentős díszítési módja a csipke és a gyöngy (flitter) használata. Kiegészítőként jelenleg is használnak szalagokat, pántokat, gyöngyfüzéreket és csipkézett kendőket.

Néhány egyszerűbb és hagyományosabb díszítési forma:

- a masni vagy szalagpántok használata /amely jól illik a viselet színösszeállításához, s amelyet tehetünk kiegészítőként a férfiak kalapjára, a hölgyek hajába is, de használhatjuk különböző megkötőként is/
- a gombok /amelyek nélkülözhetetlen kellékei a ruhának és díszéül is szolgál. Úgy kell kiválasztani, hogy a ruha színével és a kiegészítőkkel összhangban legyen./

Fontos megemlíteni a hímzett kendőket, blúzokat, ingvállakat, kötényeket, melyeket az asszonyok a kézimunkakörben délutánonként készítettek, közben dalokat énekeltek vagy beszélgettek. Ugyanilyen körökben készültek a horgolt vagy vert csipkék is.

Érdekes története van a bátmonostori slingölt kötény kialakulásának, éppúgy, mint az ingváll kézelőjének nagyságára, szélességére vonatkozóan.

Egykoron (1930-as évek) egy falubeli idős néni otthonában szabott, varrt és kézimunkázott, míg egyszer egy kötényt szeretett volna készíteni. (Bátmonostoron is, mint olyan sok helyütt, a téglalap alakú kötény viselete volt honos.) A néni úgy gondolta, hogy ráteszi az anyagra a legnagyobb lábosát és azt mindkét irányba elmozdítva egy körívet rajzolt az anyagra, úgy vágta azt körbe és verte ki csipkézettre. A kötény így lett kicsit ovális alakú, melyre nagyon büszke a bátmonostori lakosság.

A marokcsipke készítése nagy múltú Monostoron. Szálonvarrottas kéziszőttest utánoznak. Ebből alakult ki az ingváll kézelője is, amit egy másik néni nevéhez kötünk, aki az 1850-60-as évek női ingvállának kézelőjét 28-30 cm hosszúra és 5-6 cm szélesre hagyta, mert ez tetszett neki. Ruhájára varrta, s viselet közben sokan kérdezték hogyan készült, míg elárulta a készítés módját, a kézelő nagyságát; (hosszát és szélességét) – s lassacskán elterjedt az egész község asszonyai között.

Alkalmi ruhák eleganciáját emelik a gyöngyök, gyöngyhímzések. Az esti ruha lehet dúsan gyöngyözött, csillogóbb, hivalkodóbb, míg a délutáni vagy a kiskoktél ruha szolidabb, diszkrétebben díszített. Flittert külön-külön, csak apró gyöngyszemmel lehet felvarrni.

Forrás: a település honlapja

2017.01.01 - 2017.12.31

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Népviseleti Gyűjtemény Bátmonostor