A sváb kultúra, a régi mindennapos paraszti élethez tartozó berendezési és használati tárgyai és eszközei láthatók a tájházban. A ház melletti fészerben a hagyományos földműveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket találjuk.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
A sümegi Fehérkő kilátóhoz két úton lehet feljutni, a Fehér-kövek Természetvédelmi területen helyezkedik el az Öreghegyen. A zöld sáv jelzésű turistaútról csodálatos kilátás nyílik a környékre.
A Gerence-völgyből indulva gyalogosan lehet megközelíteni a 366 méter magas kilátópontot. Autóval az Ugodi Erdészettől engedélyt kérve Huszárokelőpusztáról, a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthető meg.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
