Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Az ország egyik legfestőibb szegletében, a Zempléni-hegység erdők ölelte rejtekében áll az egyik legrégibb magyar főnemesi család kastélya.
A központban a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatjuk be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi kultúráját.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Sátoraljaújhely mellett a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. 2000-2001-ben, a magyar állam millenniumának évében az emlékhelyet kívül és belül felújították.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Az egykori istállóban az állattartás, a pincében a szőlészet-, és borászat népi eszközeit, tárgyait lehet megtekinteni. További két helyiségben, pedig a kádár mesterség eszközei kerülnek bemutatásra.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A Látogatóközponttól a királyréti parkolóig vezet a kilenc állomású tanösvény. A séta során megismerkedhetünk az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével. Családok számára is ajánljuk. Zárt cipő viselése javasolt. Szabadon látogatható, a tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
A 665 méter magas Kis-Dél tetőn épült, fából készült kilátótoronyból jó időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak.
