A Szerb Templomban hazai és külföldi, képző- és iparművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat. 1990-től önálló galériaként működik. Egy-egy tárlat két hónapig látogatható. Az új kiállításokat a páros hónapok első péntekén nyitják.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
Ismerd meg a Börzsöny és Ipoly völgye legendákkal benépesített táját, Drégelypalánkot és Drégely várát a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központon keresztül, ahol megelevenednek a történelemkönyvek lapjai!
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
Egy falu, ezer élmény. Mindössze 25 kilométerre Budapesttől. a Sződi Hagyományközpont, Interaktív Családi- és Élménypark egyszerre kínál múltidéző élményeket, izgalmas programokat és közösségi kikapcsolódást minden korosztály számára. A központ szíve a Falumúzeum, amely az 1930–50-es évek sződi falusi életébe enged betekintést. A közösségi tér nemcsak a hagyományok őrzője, hanem aktív élettere is: rendszeres kézműves foglalkozások, múzeumpedagógiai programok várják az óvodás és iskolás csoportokat, valamint az alkotó kedvű családokat.
A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
