A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
A tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 m2-es gyönyörű kiállító térben, elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
A kastély kiállításának középpontjában az egykori nemesi rezidencia fordulatos története és régi birtokosai, a Szirmay és a Waldbott nemesi családok egykor e falak között zajló életének, hétköznapjainak és ünnepeinek a bemutatása áll. A termeken végighaladva audioguide-os vezetés és érintőképernyős terminálok révén elérhető sokrétű, az érdekességek mentén építkező tartalmak által kap betekintést a kastély életébe a látogató. A tematikus termek mellett négy három helyiség, a díszterem, a könyvtár és a férfi szalon bútorzatát a fennmaradt archív képek alapján bútormásolatokkal rekonstruálták, a korhűen visszaállított, a századfordulót megidéző termeken végighaladva minket is magával ragad a kastély hangulata.
Az emlékkiállítás a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.
A Tompa Mihály emlékházat 1963-ban a Tompa Mihály emlékbizottság nevében működő múzeumbaráti köre hozta létre. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Tompa Mihály Emlékház `Összezúzott lant` című állandó kiállítása nagy élményt nyújt az idelátogatónak.
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
Mindannyiunk felelőssége tovább vinni azt az őseinktől kapott örökséget, amit ők is fontosnak tartottak továbbadni a következő nemzedéknek. A hercegkúti Tündér Pajta ezzel a hitvallással nyitja kapuit és fonja össze a múlt és jelen értékeit.
Országos eseménynaptár
