Szerettel várjuk Önöket Vácdukán alakuló vadasparkunkban. Tökéletes hétvégi program lehet családoknak, mely során a friss erdei levegőn séta közben fedezhetik fel az erdei állatok sokszínűségét, betekinthetnek a park gondozásába, az állatok etetésébe, és kis szerencsével akár kézből is etethetik az állatokat. A park még korlátozott nyitvatartással működik, illetve túravazetővel, csoportosan tekinthető meg.
Szerettel várjuk Önöket Vácdukán alakuló vadasparkunkban. Tökéletes hétvégi program lehet családoknak, mely során a friss erdei levegőn séta közben fedezhetik fel az erdei állatok sokszínűségét, betekinthetnek a park gondozásába, az állatok etetésébe, és kis szerencsével akár kézből is etethetik az állatokat. A park még korlátozott nyitvatartással működik, illetve túravazetővel, csoportosan tekinthető meg.
Szerettel várjuk Önöket Vácdukán alakuló vadasparkunkban. Tökéletes hétvégi program lehet családoknak, mely során a friss erdei levegőn séta közben fedezhetik fel az erdei állatok sokszínűségét, betekinthetnek a park gondozásába, az állatok etetésébe, és kis szerencsével akár kézből is etethetik az állatokat. A park még korlátozott nyitvatartással működik, illetve túravazetővel, csoportosan tekinthető meg.
A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,
A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,
A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót építettek. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A Vaskapu-hegy Esztergomtól keletre található, a városra és a Dunakanyarra nyújt csodás panorámát az idelátogatóknak. A kilátótól nem messze életnagyságú Szűz Mária szobor tekinthető meg valamint a Brilli Gyula menedékház található. Gyalogosan mintegy 4 km a táv Esztergom határától. A kilátó autóval is megközelíthető aszfaltúton.
A Vaskapu-hegy Esztergomtól keletre található, a városra és a Dunakanyarra nyújt csodás panorámát az idelátogatóknak. A kilátótól nem messze életnagyságú Szűz Mária szobor tekinthető meg valamint a Brilli Gyula menedékház található. Gyalogosan mintegy 4 km a táv Esztergom határától. A kilátó autóval is megközelíthető aszfaltúton.
A Vaskapu-hegy Esztergomtól keletre található, a városra és a Dunakanyarra nyújt csodás panorámát az idelátogatóknak. A kilátótól nem messze életnagyságú Szűz Mária szobor tekinthető meg valamint a Brilli Gyula menedékház található. Gyalogosan mintegy 4 km a táv Esztergom határától. A kilátó autóval is megközelíthető aszfaltúton.
A Kazincbarcikai Vasútállomáson látható állandó kiállításon magyar vasúti rangjelzőkből, karszalagokból, egyenruhákból és kitüntetésekből láthatunk egy összeállítást. A kiállítás külön kérésre tekinthető meg. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat, felajánlásokat megköszönnek a szervezők.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.
