Az Erdészeti Múzeum Sopron belvárosában, a város Fő terétől néhány lépésnyire található. Állandó kiállításaink a Hidvégi Béla Vadászati Gyűjtemény, a Nemzeti kincsünk: az Erdő interaktív kiállítás, illetve a selmecbányai diákhagyományokat bemutató Alma Mater emlékszoba.
A Soproni-hegység Muck magaslatán várja látogatóit Látogatóközpontunk, amelynek két hektáros területe tartalmas kikapcsolódást és információszerzést kínál. Vadasparkunk Magyarország nagyvadfajait mutatja be, egyedülálló módon.
A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Pompakedvelő” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is. A főépület középső részén ma múzeum található, amely egész évben változatos programokkal, állandó és időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket.
A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Pompakedvelő” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is. A főépület középső részén ma múzeum található, amely egész évben változatos programokkal, állandó és időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket.
A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Pompakedvelő” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Joseph Haydn is. A főépület középső részén ma múzeum található, amely egész évben változatos programokkal, állandó és időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket.
Különleges játékgyűjtemény várja a Kolostor utcáról nyíló kiállítóhelyünkre látogatókat. A történelmi boltívek alatt bemutatott mesés kincsek dr. Hartl Éva tulajdonai, akinek gyűjtőszenvedélyét egy családi emlékként megörökölt celluloid baba és egy lánctalpas lemezjáték keltette fel, most pedig az évtizedek alatt összegyűjtött antik játékainak legszebb darabjait mutatja meg az érdeklődőknek. A játékok tulajdonosa után Éváriumnak nevezett kiállítás az 1870-es évektől az 1970-es évekig öleli fel a gyermekkor féltett emlékeit.
Különleges játékgyűjtemény várja a Kolostor utcáról nyíló kiállítóhelyünkre látogatókat. A történelmi boltívek alatt bemutatott mesés kincsek dr. Hartl Éva tulajdonai, akinek gyűjtőszenvedélyét egy családi emlékként megörökölt celluloid baba és egy lánctalpas lemezjáték keltette fel, most pedig az évtizedek alatt összegyűjtött antik játékainak legszebb darabjait mutatja meg az érdeklődőknek. A játékok tulajdonosa után Éváriumnak nevezett kiállítás az 1870-es évektől az 1970-es évekig öleli fel a gyermekkor féltett emlékeit.
Különleges játékgyűjtemény várja a Kolostor utcáról nyíló kiállítóhelyünkre látogatókat. A történelmi boltívek alatt bemutatott mesés kincsek dr. Hartl Éva tulajdonai, akinek gyűjtőszenvedélyét egy családi emlékként megörökölt celluloid baba és egy lánctalpas lemezjáték keltette fel, most pedig az évtizedek alatt összegyűjtött antik játékainak legszebb darabjait mutatja meg az érdeklődőknek. A játékok tulajdonosa után Éváriumnak nevezett kiállítás az 1870-es évektől az 1970-es évekig öleli fel a gyermekkor féltett emlékeit.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A fertőszentmiklósi temető mellett, az Agghegy utcában található a város kilátója, melynek 12 m magas felső szintjéről nagyszerű panoráma nyílik a Fertő tóra, a Kisalföldre, az Alpokaljára. A kilátó ingyenesen látogatható.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és nádasok rengetegét, annak mindenképpen érdemes megtenni a tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat.
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és nádasok rengetegét, annak mindenképpen érdemes megtenni a tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat.
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és nádasok rengetegét, annak mindenképpen érdemes megtenni a tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat.
A 332 méter magas „Hausberg” (Ház-hegy) szinte rákönyököl Ágfalva dél-nyugati szélére. Az egyszerű magasles formájú kilátó magassága 6 m. A kilátóból pompás kilátás nyílik Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra.
A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.
