Székely Bertalan Művelődési Ház és Könyvtár Szadán.
Célunk a szlovák néprajzi gyűjtemény, kulturális örökségünk bemutatása, és továbbra is betölteni nemzetiségi értékmegőrző szerepünket a város életében.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
A város XVIII. századi barokk műemléke, a Várkapitányi lak (amit a köznyelvben gyakran Testőrlaktanya néven emlegetnek. Gödöllő központjában, a Grassalkovich kastéllyal szemben található, hajdan a kastélyhoz tartozott,.
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
