A Pap Miska-kút a Gödöllői-dombságban, az erdőkkel körülvett Aranyos-patak völgyében, a babati tavak mellett található forrás. Népszerű kirándulóhely, melyet 2015-ben felújítottak.
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Székely Bertalan Művelődési Ház és Könyvtár Szadán.
Célunk a szlovák néprajzi gyűjtemény, kulturális örökségünk bemutatása, és továbbra is betölteni nemzetiségi értékmegőrző szerepünket a város életében.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportja a GIM.. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű gödöllői művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészet, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
