Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Vendégház az Esterházy Kastély szomszédságában, kellemes, zöld környezetben.
Sopron mellett a Dudlesz erdőben található Ó-Hubertusz kilátóból egyedülálló körpanoráma tárul a látogató elé, láthatja a Schneeberget, Fraknó várát és a Fertő tavat is. A kilátó magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter. Szabadon, ingyenesen látogatható.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A város központjában egy régi épület felújításával, és egy új épületszárny létrehozásával várja látogatóit városunk új látogatóközpontja, a Pannonhalma PORTA. Pannonhalma Magyarországnak egy olyan kiemelkedő települése, melynek történelméről köteteket lehetne írni. Nekünk azonban nem csupán a múlt fontos, hanem a jelenére is legalább annyira büszkék vagyunk. A hely szakrális mivoltából a béke, a nyugalom, a csend, a munka fellegvára, vagyis a teljes testi-lelki feltöltődés kiváló színtere, mely méltóvá teszi a Világörökségi cím büszke viseléséhez
A város központjában egy régi épület felújításával, és egy új épületszárny létrehozásával várja látogatóit városunk új látogatóközpontja, a Pannonhalma PORTA. Pannonhalma Magyarországnak egy olyan kiemelkedő települése, melynek történelméről köteteket lehetne írni. Nekünk azonban nem csupán a múlt fontos, hanem a jelenére is legalább annyira büszkék vagyunk. A hely szakrális mivoltából a béke, a nyugalom, a csend, a munka fellegvára, vagyis a teljes testi-lelki feltöltődés kiváló színtere, mely méltóvá teszi a Világörökségi cím büszke viseléséhez
A város központjában egy régi épület felújításával, és egy új épületszárny létrehozásával várja látogatóit városunk új látogatóközpontja, a Pannonhalma PORTA. Pannonhalma Magyarországnak egy olyan kiemelkedő települése, melynek történelméről köteteket lehetne írni. Nekünk azonban nem csupán a múlt fontos, hanem a jelenére is legalább annyira büszkék vagyunk. A hely szakrális mivoltából a béke, a nyugalom, a csend, a munka fellegvára, vagyis a teljes testi-lelki feltöltődés kiváló színtere, mely méltóvá teszi a Világörökségi cím büszke viseléséhez
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A monostor természeti környezetének tudatos alakításáról a 19. századtól vannak feljegyzések.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
