Kiszállástól mintegy 8 km található Jánosteleki kilátó a Jánosteleki-erdőben áll. A kétszintes kilátóról körpanoráma nyílik a környékre. Az Alföldi Kéktúra útvonalát követve lehet megközelíteni.
Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában. A történet meghatározó eseményei multimédiás eszközök, szimulátorok és interaktív terminálok segítségével ismerhetők meg. Emellett igény szerint színes múzeumpedagógiai foglalkozásokra, közösségi programokra is lehetőség adódik, amennyiben a látogató a művet és korát behatóbban is megismerni kívánja.
Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában. A történet meghatározó eseményei multimédiás eszközök, szimulátorok és interaktív terminálok segítségével ismerhetők meg. Emellett igény szerint színes múzeumpedagógiai foglalkozásokra, közösségi programokra is lehetőség adódik, amennyiben a látogató a művet és korát behatóbban is megismerni kívánja.
Országos szinten egyedülálló, a magyar irodalom oktatásában nélkülözhetetlen, tanulást segítő turisztikai attrakció a János Vitéz Látogatóközpont Kiskőrösön. Az 1845-ben épült klasszicista kúriában helyet kapó János Vitéz Látogatóközpont korszerű technikai megoldásokkal, tabletes vezetéssel mutatja be Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, segíti a tanulás élményszerűvé válását, amelyekkel a fiatalabb korosztály kulturális és irodalmi értékek iránti érdeklődése is könnyen felkelthető. A kialakított labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált díszletek kalauzolják végig a résztvevőket a vers egyes fejezetein játékos formában. A történet meghatározó eseményei multimédiás eszközök, szimulátorok és interaktív terminálok segítségével ismerhetők meg. Emellett igény szerint színes múzeumpedagógiai foglalkozásokra, közösségi programokra is lehetőség adódik, amennyiben a látogató a művet és korát behatóbban is megismerni kívánja.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
Katona József, a Bánk bán szerzője ezen a helyen született 1791. november 11-én. Itt töltötte gyermekkorát és felnőttkorát is, amikor a pesti tanulmányai után végleg hazatért szülővárosába. Az Emlékház jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikor átadták a teljes egészében újjáépített épületet és az állandó kiállítást. Az állandó kiállítás Katona József életét és munkásságát mutatja be. Az Emlékház rendezvények, előadások, könyvbemutatók, vetélkedők, évfordulós megemlékezések szervezésében és rendezésében is részt vesz.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
Az arborétum Kecskemét kedvenc pihenő, sétáló helye. Családoknak, gyerekeknek, pároknak, futóknak remek hely. A Kecskeméti Arborétum a központtól mintegy 3 kilométerre található, ahol 62 hektáron különböző növénykülönlegességekkel és védett fajokkal találkozhatnak. A növénypark területéhez vallási hagyományok is fűződnek, hisz 1713 óta búcsújáró helyként tartják számon, ahol a hívők egy Máriának szentelt műemlék kápolnához, hivatalos nevén a Sarlós Boldogasszony kápolnához zarándokolnak el minden évben.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Kecskeméti Planetárium nagy szeretettel várja Önt, a csillagos égbolt színházában.
Romantikus és szakrális pihenőhely a Kecskemét belvárosának peremén. Kétezer, gondosan összeválogatott és elhelyezett rózsatő évente kétszer (tavasszal és nyáron) pompázik és illatozik, mesés látványt nyújtva az odalátogatóknak.
