
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.

Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.

A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.

A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.

A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.

A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.

A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.

A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.

A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.

A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.