A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.
Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.
Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.
Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A műhely múlt század elejei berendezéseivel, formakészletével nemcsak a hazai, de az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartozik. Megalkotója Kovács Miklós, aki 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A múzeum, a Nagykunság egykori börtöne, a város legrégibb épületei közé tartozik. A tömlöc, megszakításokkal ugyan, 1782-től egészen 1958-ig szolgálta eredeti célját. Kertjével, ódon falaival egyedülálló színfolt ma is a Körös-partján. Barokk boltíves folyosóival és helyiségeivel, nagy belmagasságú kápolnájával, sajátos és egészen különleges teret biztosít kiállításaink számára.
A múzeum, a Nagykunság egykori börtöne, a város legrégibb épületei közé tartozik. A tömlöc, megszakításokkal ugyan, 1782-től egészen 1958-ig szolgálta eredeti célját. Kertjével, ódon falaival egyedülálló színfolt ma is a Körös-partján. Barokk boltíves folyosóival és helyiségeivel, nagy belmagasságú kápolnájával, sajátos és egészen különleges teret biztosít kiállításaink számára.
A múzeum, a Nagykunság egykori börtöne, a város legrégibb épületei közé tartozik. A tömlöc, megszakításokkal ugyan, 1782-től egészen 1958-ig szolgálta eredeti célját. Kertjével, ódon falaival egyedülálló színfolt ma is a Körös-partján. Barokk boltíves folyosóival és helyiségeivel, nagy belmagasságú kápolnájával, sajátos és egészen különleges teret biztosít kiállításaink számára.
