Magyarország legmagasabb településén, a festői szépségű Mátraszentimrén található a Mátra Ásványház Múzeum. Talán a sors keze, hogy a gyűjteménynek teret adó épület korábban éppen egy paleontológus professzor üdülője volt. A mintegy 150 m2-es kiállítótér érdekessége, hogy hazánkban egyedülálló módon egy működő ásványcsiszoló műhely életébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók.
Kiemelt partner
Magyarország legmagasabb településén, a festői szépségű Mátraszentimrén található a Mátra Ásványház Múzeum. Talán a sors keze, hogy a gyűjteménynek teret adó épület korábban éppen egy paleontológus professzor üdülője volt. A mintegy 150 m2-es kiállítótér érdekessége, hogy hazánkban egyedülálló módon egy működő ásványcsiszoló műhely életébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók.
Kiemelt partner
Magyarország legmagasabb településén, a festői szépségű Mátraszentimrén található a Mátra Ásványház Múzeum. Talán a sors keze, hogy a gyűjteménynek teret adó épület korábban éppen egy paleontológus professzor üdülője volt. A mintegy 150 m2-es kiállítótér érdekessége, hogy hazánkban egyedülálló módon egy működő ásványcsiszoló műhely életébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók.
Kiemelt partner
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
Apc északkeleti szélén van az `apci tengerszem`, más néven Széles-kő bányató, amely valójában egy volt kőbánya több méter mély, vízzel megtelt gödre. Az egykori andezitbánya helyén megszületett tavacskát 10-15 méter magas sziklafalak veszik körül. A bányatavat és a környező erdőket helyi jelentőségű természetvédelmi területnek nyilvánították. Hatvantól a 21-es főutat elhagyva Apc község Észak-Keleti irányában található.
Apc északkeleti szélén van az `apci tengerszem`, más néven Széles-kő bányató, amely valójában egy volt kőbánya több méter mély, vízzel megtelt gödre. Az egykori andezitbánya helyén megszületett tavacskát 10-15 méter magas sziklafalak veszik körül. A bányatavat és a környező erdőket helyi jelentőségű természetvédelmi területnek nyilvánították. Hatvantól a 21-es főutat elhagyva Apc község Észak-Keleti irányában található.
Apc északkeleti szélén van az `apci tengerszem`, más néven Széles-kő bányató, amely valójában egy volt kőbánya több méter mély, vízzel megtelt gödre. Az egykori andezitbánya helyén megszületett tavacskát 10-15 méter magas sziklafalak veszik körül. A bányatavat és a környező erdőket helyi jelentőségű természetvédelmi területnek nyilvánították. Hatvantól a 21-es főutat elhagyva Apc község Észak-Keleti irányában található.
Huszonöt országból származik a több mint 350 palackból álló gyűjtemény. Külön helyet kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
A Berényi–Haller–Orczy-kastély zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. A város fontos műemléke, amely a városi galériának is helyet ad. Az első állandó kiállításon nemzetközi gyermekrajz gyűjtemény látható. A felújított épületben lesz látható gyöngyösi gyűjtők kollekcióiból a babamúzeum.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
A Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. a Mátrai borvidék egyik meghatározó pincészete. A gondosan művelt szőlőknek és a több évtizedes borászati gyakorlatnak köszönhetően termékeinket bel- és külföldön egyaránt elismerik és jóízűen fogyasztják! A borvidéken páratlan kialakítású bormúzeum gondos gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A bemutatott eszközök, kiállítási tárgyak a szőlőművelés és borkezelés hagyományos világába kalauzol bennünket, általuk megismerhető a borvidék korhű gazdálkodási kultúrája.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
