Lussonium a római birodalom dunai limes-szakaszának egyik állomáshelye volt Pannoniában.A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
Lussonium a római birodalom dunai limes-szakaszának egyik állomáshelye volt Pannoniában.A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
Lussonium a római birodalom dunai limes-szakaszának egyik állomáshelye volt Pannoniában.A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a késő római katonai erőd, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A területen feltárt leletanyagot a múzeum őrzi, s állítja ki.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
A mezőfalvi magyar-sváb elődeink szokásait, életmódját és kultúráját bemutató tájház.
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
A Tájházban a szegényparaszti életmód bútorait és használati eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
Az épületben lévő, ember- és természetközpontú kiállítás az atomenergiát kívánja elhelyezni a hétköznapok világába. A 16. évüket betöltött látogatók üvegezett folyosókról tekinthetik meg a működő atomreaktorokat, a vezénylőtermet, és a turbinákat.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
