A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.
Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
A Seregélyes Fő utcáján elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét. Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és a kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Arborétumunk fiatal, új telepítésű arborétum. Az első fákat 1993 őszén ültettük az iskola belső udvarába, és folyamatos fejlesztéssel értük el a mai állapotot, ezért fáink különböző méretűek: a 30 cm és a 10 méter között minden átmenet előfordul.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
