Országos eseménynaptár
Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.
Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.
Nagyvázsony érdekes látványossága Tarsoly László kovácsmester műhelymúzeuma, mely 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett múzeumban előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományás technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke megtekinthető ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.
A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.
A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.
A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.
A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
