Az Ócsai Madárvárta az ócsai Öregturján madárfaunájának kutatására és bemutatására létesített kutatóhely. A Madárvárta az Öregturján határán áll, a láperdő szomszédságában mely különleges növény és állatvilágát annak köszönheti, hogy egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa. A Madárvártán elsősorban kutatói munka zajlik, melyben a madárgyűrűzés módszerével gyűjtenek adatokat a madarak állományainak tudományos vizsgálatához. A kutatói tevékenység legfontosabb része az énekesmadarak monitoring jellegű vizsgálata. A Madárvárta – előzetes megbeszélés után – egyénileg és csoportosan is látogatható.
Az Ócsai Madárvárta az ócsai Öregturján madárfaunájának kutatására és bemutatására létesített kutatóhely. A Madárvárta az Öregturján határán áll, a láperdő szomszédságában mely különleges növény és állatvilágát annak köszönheti, hogy egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa. A Madárvártán elsősorban kutatói munka zajlik, melyben a madárgyűrűzés módszerével gyűjtenek adatokat a madarak állományainak tudományos vizsgálatához. A kutatói tevékenység legfontosabb része az énekesmadarak monitoring jellegű vizsgálata. A Madárvárta – előzetes megbeszélés után – egyénileg és csoportosan is látogatható.
Az Ócsai Madárvárta az ócsai Öregturján madárfaunájának kutatására és bemutatására létesített kutatóhely. A Madárvárta az Öregturján határán áll, a láperdő szomszédságában mely különleges növény és állatvilágát annak köszönheti, hogy egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa. A Madárvártán elsősorban kutatói munka zajlik, melyben a madárgyűrűzés módszerével gyűjtenek adatokat a madarak állományainak tudományos vizsgálatához. A kutatói tevékenység legfontosabb része az énekesmadarak monitoring jellegű vizsgálata. A Madárvárta – előzetes megbeszélés után – egyénileg és csoportosan is látogatható.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett.
A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett.
A királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
