Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
A népi építészeti értékű épület módos nagygazda parasztház volt. Az ötosztatú épület nagyobb szobája az utcára nézett ezt úgynevezett tisztaszobának is hívták, középső konyha részen főztek, étkeztek. A konyhából nyílt a kisebb lakószoba, a kis éléskamra, és innen volt átjáró a nagy kamrába, amelyből a széles padlásfeljáró vezetett fel a padlás részre. A nagygazda házak padlása terménytárolásra is szolgált, ezért jellemzőjük a padlás magasítás szellőzőkkel, bevilágítóval. A külső nagy kamrában régen a termények egy részét tárolták, itt kapott helyet a terménydaráló és a szőlőfeldolgozás kellékei. A nagykamra alatt pince van, melynek külső lejárata külön nyílik. A pince tégla boltozatos és a bort tárolták itt. A régi életvitel szerint a belső kiskamrában az élelmiszert tárolták. A kisszobában még megmaradt a kemence.
