Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Egy kiállítás, amely a kerámia bemutatására hivatott. Hagyománytól a Tudományig - utazás a kerámiák világába. Az őrségi fazekasok és a Magyarszombatfai Kerámiagyár története. A kiállítások kézműves foglalkozással egészülnek ki: korongos bemutató, korongozás, kerámia öntés, festés.
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
A Kiállítás magánygyűjteményként jött létre 2003-ban, Gömbös Mátyás, az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vadászmesterének több évtizedes munkásságára alapozva.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
Zsohár Balázs fazekasmester őriszentpéteri műhelye egész évben nyitva áll a látogatók előtt naponta 9-18 óráig. A műhelyben még látható a hagyományos fatüzelésű boglya kemence. Az Őrségben használatos bal oldalas lábhajtású korong, melyet előzetes megbeszélés alapján ki is lehet próbálni. Csoportoknak bemutató korongozás kérhető.
