Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Faluházban Szigetbecse múltjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve.
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
