Országos eseménynaptár
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méteres magasságban található a Kaán Károly-kilátó, melynek legfelső emeletéről teljes körpanoráma tárul Budapestre. A kilátót 2016-ban újították fel.
A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria a háború utáni párizsi iskola művészeivel, elsősorban olyan absztrakt és szürrealista művészekkel foglalkozik, mint Reigl Judit, Hantai Simon, Fiedler Ferenc, Réth Alfréd, Szenes Árpád, Rozsda Endre és Victor Vasarely.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
A Kárpát-haza Galéria a kiemelkedő kortárs külhoni képzőművészeti értékek bemutatására született. Az alapító a Kárpát-medencei magyar kulturális tér fejlesztése és a nemzeti összetartozás erősítése miatt tartotta fontosnak, hogy Budapest egy ilyen kulturális központtal gyarapodjon.
A kArton Múzeum és Galéria egyedülálló karikatúra és képregény gyűjteménye elsősorban magyar alkotók munkáiból áll, melyből időszaki kiállítások alkalmával látható válogatás.
A galéria művészeti koncepciója sajátos. Bátran felvállalja a `felfedező` galéria szerepét. Számos fiatal alkotónak tette lehetővé első önálló bemutatkozását. Küldetése, hogy a kortárs művészeti élet élvonalát képviselje.
A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.
A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.
A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
