A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Galéria az alapító ügyvéd - építész házaspár, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté képző- és iparművészeti gyűjteményének anyagára épülve jött létre.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
A Kresz Géza Mentőmúzeum a Markó utcai Mentőpalotában, Budapest szívében található. Az 1890-es években épült Mentőpalota falai között nemcsak mentőállomás és irányító központ működött, hanem már a kezdetektől a mentők felszereléseit, tárgyi dokumentumait bemutató múzeum is. A múzeumot, valamint az épületet – továbbá az első magyarországi mentőegyesületet is – Dr. Kresz Géza alapította. Múzeumunk látogatói megismerkedhetnek a mentéstörténet tárgyi emlékeivel, valamint a mentők és szervezetük nemes, önzetlen munkájával. E gyűjtemény Európában egyedülálló.
Az 1800-as évek első negyedére tehető a Kubinyi Kúria felépítése. Ezen épület is a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor. A kúria tetőterében kialakított, igényesen berendezett, Tv-vel, hűtőszekrénnyel saját fürdőszobával ellátott szobákkal várják vendégeiket. A földszinten az iskolai étkezde működik.
Az 1800-as évek első negyedére tehető a Kubinyi Kúria felépítése. Ezen épület is a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor. A kúria tetőterében kialakított, igényesen berendezett, Tv-vel, hűtőszekrénnyel saját fürdőszobával ellátott szobákkal várják vendégeiket. A földszinten az iskolai étkezde működik.
Az 1800-as évek első negyedére tehető a Kubinyi Kúria felépítése. Ezen épület is a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor. A kúria tetőterében kialakított, igényesen berendezett, Tv-vel, hűtőszekrénnyel saját fürdőszobával ellátott szobákkal várják vendégeiket. A földszinten az iskolai étkezde működik.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
Galériánk a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészet együttes bemutatását, támogatását tűzte ki céljául. A roma népi kultúra tárgyi emlékeit is gyűjtjük. Az autentikus cigány népművészeti tárgyak mellett a tradíció és modernitás jegyében készült iparművészeti alkotások is szerepelnek a Galéria anyagában. A témához illeszkedő zenei és néprajzi filmek, könyvek, albumok gazdagítják a kínálatot. Szalonként működve, változatos programok keretében teret adunk fiatal művészek bemutatkozásának – különféle művészeti ágakban.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
A LATARKA a Lengyel Intézet új galériája. A koncepció legfontosabb elemei: nyitottság, dinamika és interdiszciplinaritás. A nyitottság elve szerint a LATARKA olyan alternatív kiállító helyiség, mely Lengyel Intézeten belül és annak támogatásával lehetőséget nyújt hazai és külföldi fiatal alkotók szélesebb közönség előtti bemutatkozására. A helyszín dinamikáját a kéthetente új kiállítással jelentkező program adja.
