Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokra is sor kerül évente négyszer-ötször, valamint előadói estekre, hangversenyekre és iskolai foglalkozásokra is. Az alapítási céllal összhangban egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat mutat be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.
Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokra is sor kerül évente négyszer-ötször, valamint előadói estekre, hangversenyekre és iskolai foglalkozásokra is. Az alapítási céllal összhangban egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat mutat be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.
Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokra is sor kerül évente négyszer-ötször, valamint előadói estekre, hangversenyekre és iskolai foglalkozásokra is. Az alapítási céllal összhangban egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat mutat be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.
Hazánkban egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számít a Záborszky Pincészetben átadott a Borváros, ahol hazánk híres borvidékeivel ismerkedhetünk meg. A skanzenszerűen kialakított Borutcában tíz - badacsonyi, balatonboglári, egri, etyek-budai, mecsek-aljai, somlói, soproni szekszárdi, tokaj-hegyaljai és villányi - borvidéket járhatunk végig, csodálhatjuk a tájegységekre jellemző pincék homlokzatát. A többi,12 híres bortermelő vidékünk egyedi pincéit pedig videón nézhetjük meg.
Hazánkban egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számít a Záborszky Pincészetben átadott a Borváros, ahol hazánk híres borvidékeivel ismerkedhetünk meg. A skanzenszerűen kialakított Borutcában tíz - badacsonyi, balatonboglári, egri, etyek-budai, mecsek-aljai, somlói, soproni szekszárdi, tokaj-hegyaljai és villányi - borvidéket járhatunk végig, csodálhatjuk a tájegységekre jellemző pincék homlokzatát. A többi,12 híres bortermelő vidékünk egyedi pincéit pedig videón nézhetjük meg.
Hazánkban egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számít a Záborszky Pincészetben átadott a Borváros, ahol hazánk híres borvidékeivel ismerkedhetünk meg. A skanzenszerűen kialakított Borutcában tíz - badacsonyi, balatonboglári, egri, etyek-budai, mecsek-aljai, somlói, soproni szekszárdi, tokaj-hegyaljai és villányi - borvidéket járhatunk végig, csodálhatjuk a tájegységekre jellemző pincék homlokzatát. A többi,12 híres bortermelő vidékünk egyedi pincéit pedig videón nézhetjük meg.
Budafok-Tétény alatt mintegy 110 km pince- és üregrendszer húzódik. A város leginkább egy ementáli sajthoz hasonlít. 1947-ben háromszáz barlanglakásban még több mint ezer ember élt. Az 1971-ben megnyitott kiállítás Tóth Győzőné egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival és használati tárgyaival. A Barlanglakás Emlékkiállítás 2013 decembere óta a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Kulturális Központ egyik telephelye. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
Budafok-Tétény alatt mintegy 110 km pince- és üregrendszer húzódik. A város leginkább egy ementáli sajthoz hasonlít. 1947-ben háromszáz barlanglakásban még több mint ezer ember élt. Az 1971-ben megnyitott kiállítás Tóth Győzőné egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival és használati tárgyaival. A Barlanglakás Emlékkiállítás 2013 decembere óta a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Kulturális Központ egyik telephelye. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
Budafok-Tétény alatt mintegy 110 km pince- és üregrendszer húzódik. A város leginkább egy ementáli sajthoz hasonlít. 1947-ben háromszáz barlanglakásban még több mint ezer ember élt. Az 1971-ben megnyitott kiállítás Tóth Győzőné egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival és használati tárgyaival. A Barlanglakás Emlékkiállítás 2013 decembere óta a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Kulturális Központ egyik telephelye. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Az 55 éve alapított Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe. Kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kirándulni vágyóknak. Az itt eltöltött nyugodt séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok kínálnak lehetőséget az aktív kikapcsolódásra.
Az 55 éve alapított Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe. Kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kirándulni vágyóknak. Az itt eltöltött nyugodt séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok kínálnak lehetőséget az aktív kikapcsolódásra.
Az 55 éve alapított Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe. Kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kirándulni vágyóknak. Az itt eltöltött nyugodt séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok kínálnak lehetőséget az aktív kikapcsolódásra.