Galéria-hangulat, programok és workshopok, gyerek(es)eknek is. A tó felé menet, a tótól jövet, lehet nézelődni, kérdezgetni, kóstolni, kipróbálni, elidőzni, sőt kávé és más finomságok, kézműves meglepetések, unikális unikornisok is kaphatók.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.
2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.
2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.
2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.
A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.
A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.
A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kossuth Múzeumhajó Budapest egyik legrégibb hajóállomásán, a Lánchíd pesti oldalán horgonyoz. A Kossuth Múzeumhajó ma egyedülálló közlekedéstörténeti és ipari műemlék. Önmagában is múzeumi tárgy, fedélzetén a múlt emlékeivel.
Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak.
A Kő-hegy környezetétől meredeken kiemelkedő dolomitrög 235 méter magasan, Budaörs lakott területén. Csúcsán kereszt, a csúcs közelében pedig kápolna áll, amely ismert zarándokhely és a város egyik jelképe.
Pomáz és Szentendre között emelkedik a 366 méteres Kő-hegy, melynek tetején lévő menedékháztól indul és ide is érkezik vissza a lenyűgöző helyekre elvezető, 4 km hosszú Kő-hegyi tanösvény. A tanösvény átvezet a Cseresznye-hegyre, kitér a Csepel-forráshoz és érinti a Vasas-szakadékot. Menet közben találunk paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet is.
Pomáz és Szentendre között emelkedik a 366 méteres Kő-hegy, melynek tetején lévő menedékháztól indul és ide is érkezik vissza a lenyűgöző helyekre elvezető, 4 km hosszú Kő-hegyi tanösvény. A tanösvény átvezet a Cseresznye-hegyre, kitér a Csepel-forráshoz és érinti a Vasas-szakadékot. Menet közben találunk paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet is.
Pomáz és Szentendre között emelkedik a 366 méteres Kő-hegy, melynek tetején lévő menedékháztól indul és ide is érkezik vissza a lenyűgöző helyekre elvezető, 4 km hosszú Kő-hegyi tanösvény. A tanösvény átvezet a Cseresznye-hegyre, kitér a Csepel-forráshoz és érinti a Vasas-szakadékot. Menet közben találunk paddal és asztallal ellátott pihenőhelyet is.
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
Országos eseménynaptár
