A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
Decsen, a Sárköz fővárosában található Babamúzeum kitalálója és létrehozója Farkasné Pál Bözsi, a Népművészet Mestere. Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
Szekszárd mellett 280 m magasban áll a mintegy 20 m magas Bati-kereszt-kilátó. A rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátó padlószintje 15 m magasan helyezkedik el,melyből csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
