
A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a nagycenki kastélya az, ami leginkább őrzi a „legnagyobb magyar” eszmeiségét. A megújult kiállítás bemutatja gróf Széchenyi Istvánt mint államférfit és mint magánembert is. Életmű és otthon egyaránt megjelenik a kastély tereiben. A két téma eltérő világát kettő különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, megtartva az egységes vezérfonalat, amely a teljes kiállításon és az egész kastélyegyüttesen végigvonul, mindezt izgalmas, interaktív elemek bevonásával.
A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a nagycenki kastélya az, ami leginkább őrzi a „legnagyobb magyar” eszmeiségét. A megújult kiállítás bemutatja gróf Széchenyi Istvánt mint államférfit és mint magánembert is. Életmű és otthon egyaránt megjelenik a kastély tereiben. A két téma eltérő világát kettő különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, megtartva az egységes vezérfonalat, amely a teljes kiállításon és az egész kastélyegyüttesen végigvonul, mindezt izgalmas, interaktív elemek bevonásával.

A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a nagycenki kastélya az, ami leginkább őrzi a „legnagyobb magyar” eszmeiségét. A megújult kiállítás bemutatja gróf Széchenyi Istvánt mint államférfit és mint magánembert is. Életmű és otthon egyaránt megjelenik a kastély tereiben. A két téma eltérő világát kettő különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, megtartva az egységes vezérfonalat, amely a teljes kiállításon és az egész kastélyegyüttesen végigvonul, mindezt izgalmas, interaktív elemek bevonásával.

Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.

A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.

A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.

A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.

A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
Országos eseménynaptár