A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A csónakázó tó Százhalombatta ÉK-i részén, a Vasút utcai sporttelep mellett helyezkedik el.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
Állandó kiállításainkon megismerhetik a jeles magyar utazók munkásságát, a Kárpát-medence kutatásának történetét, valamint Érd múltját és természeti értékeit. Az állandó kiállítások mellett évente 2-3 új időszaki kiállítással várjuk látogatóinkat változatos témákban.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
