Zala megyei látnivaló

A Keszthelyi-hegység déli részén, a 408 méter magas Pad-kövén áll az erdei- és vörösfenyőből épült 18,9 m magas Padkűi kilátó, ahonnan csodás panoráma nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra. A kilátószintre fa csigalépcsőn lehet feljutni. A kilátót a Medvehagyma tanösvény köti össze Vállus községgel. A Padkűi kilátó melletti kis tisztáson a Zala megyei turisták három kopjafát állítottak fel.

A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.

A felújított vízimalomban megismerheted az őrlés folyamatát, a malom és egy kicsit a Pálos rend történetét, szemben állhatsz az utolsó molnárokkal. Akár hallhatod a hengerszék zakatolását, a malomkő súrlódását. 2015-ös évben teljesen felújításra került a Zalamerenye község határában álló egykori Pálos vízimalom.

A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető. Ajánlott megközelítése a Festetics kilátótól vagy Vonyarcvashegyről, a piros jelzést követve.

Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be.

A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.

A Kossuth és Georgikon utcák sarkán található, az 1820-as években épült egykori késő barokk stílusú, fa gerendás magtárépületben Nádler József helyi vállalkozó 2006-ben alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot. Ma már közel 1000 darabos gyűjteményben egyedi ritkaságok is találhatók.

Ez a különleges kiállítás , a reneszánsz erotikus irodalmat szolgáló könyvillusztrációk felhasználásával jött létre.

Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.

Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.