Kiemelt partner
Kiemelt partner
Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.
Kiemelt partner
Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Az Andrássy-Szapáry kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. Súlya: 450 – 500 kg, marmagassága 150 – 180 cm, vemhességi ideje 315 nap. A vizet rendkívül kedveli, mocsaras vidékeken, a savanyú, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
Zalaegerszegen a Csácsi-hegyen található Állatkert, Állatsimogató és Állatotthonban olyan egzotikus állatokat is megnézhet és akár meg is simogathat, mint a kenguru, ormányos medve, teve, majom, lámák, emuk. Játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja a látogatókat! A hely küldetése, hogy a cirkusz világából kikerülő állatokat is befogadják, gondozzák.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A Bakónak patak felduzzasztott vize a Csónakázó-tó. Szépen kialakított környezetével a város kedvelt pihenőhelye, szabadidő központja. Kerékpárút, futó- és sétakör is várja a tó körül kirándulni, kikapcsolódni vágyókat. A kisebbeknek játszótér, tornapálya is épült.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Letenye városközpontjában, a Béci-patak partján, impozáns ősparkban áll a 18. században épült Szapáry kastély. A várostörténeti kiállítás a kapualjtól jobbra, három földszinti teremben kapott helyet.
A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
