A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A mintegy 20 hektáros tó nemcsak a horgászok számára nyújt kiváló lehetőséget, de minden pihenni vágyónak is. Kulturált vízpartján a kirándulókat esőbeállók és pihenőpadok várják – és a hegyekre nyíló fantasztikus panoráma. Mivel a tó víztározó, a vízszint hirtelen emelkedésével számolni kell. A tóban fürdeni tilos, és semmilyen járművel sem járható – kivéve a pontyozáshoz használt csónak.
A mintegy 20 hektáros tó nemcsak a horgászok számára nyújt kiváló lehetőséget, de minden pihenni vágyónak is. Kulturált vízpartján a kirándulókat esőbeállók és pihenőpadok várják – és a hegyekre nyíló fantasztikus panoráma. Mivel a tó víztározó, a vízszint hirtelen emelkedésével számolni kell. A tóban fürdeni tilos, és semmilyen járművel sem járható – kivéve a pontyozáshoz használt csónak.
A mintegy 20 hektáros tó nemcsak a horgászok számára nyújt kiváló lehetőséget, de minden pihenni vágyónak is. Kulturált vízpartján a kirándulókat esőbeállók és pihenőpadok várják – és a hegyekre nyíló fantasztikus panoráma. Mivel a tó víztározó, a vízszint hirtelen emelkedésével számolni kell. A tóban fürdeni tilos, és semmilyen járművel sem járható – kivéve a pontyozáshoz használt csónak.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. A szögligeti Szárd-hegy körül kialakított útvonalon ízelítőt kaphatunk az Aggteleki-karszt sokféle növényzeti típusából, emellett a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét, a Szádvárt is felfedezhetjük. Jelzése: piros illetve, kék rom jelzés, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár. Az útvonal hossza 4,5 kilométer, állomások száma 12 db, bejárásához szükséges idő kb. 3 óra. Szakvezetés kérhető.