A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
Egerszalókon igazi nevezetességként említhető a föld mélyéből feltörő 68 Celsiuc-fokos hévízforrás, amely jellegzetes párolgásával Európában páratlan természeti környezetet teremt.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
Az Anna-barlang a lillafüredi vízesés mellett található. Az egész világon csak kevés hozzá hasonló barlang látogatható. 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A barlang bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti Függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. A jegypénztár a bejárathoz képest egy szinttel feljebb lévő torony épületben van.
Az Anna-barlang a lillafüredi vízesés mellett található. Az egész világon csak kevés hozzá hasonló barlang látogatható. 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A barlang bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti Függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. A jegypénztár a bejárathoz képest egy szinttel feljebb lévő torony épületben van.
Az Anna-barlang a lillafüredi vízesés mellett található. Az egész világon csak kevés hozzá hasonló barlang látogatható. 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A barlang bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti Függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. A jegypénztár a bejárathoz képest egy szinttel feljebb lévő torony épületben van.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
A Tanösvény Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő Tárkányi-tó partjáról, a BNPI Nyugati Kapu Látogató Központja mellől indul. A felsőtárkányi "három körös" tanösvények leghosszabb tagja.
Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be a Lillafüredi Tanösvény. Az indítótábla a Palotaszálló alatti függőkertben van.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
Borsod vármegye déli részén, a Bükk hegység lábánál folyik a Szoros-patak melyet völgyzáró gáttal megszelídítve mesterséges víztározó kialakításával alkalmassá tettek a horgászcélú felhasználásra.A Szoros patakból a Bogács község fölötti kb.20 hektáros horgásztó került évtizedekkel ezelőtt kialakításra. A Szoros-völgyi víztározó Bogácstól csupán 300 méterre található.
Borsod vármegye déli részén, a Bükk hegység lábánál folyik a Szoros-patak melyet völgyzáró gáttal megszelídítve mesterséges víztározó kialakításával alkalmassá tettek a horgászcélú felhasználásra.A Szoros patakból a Bogács község fölötti kb.20 hektáros horgásztó került évtizedekkel ezelőtt kialakításra. A Szoros-völgyi víztározó Bogácstól csupán 300 méterre található.
Borsod vármegye déli részén, a Bükk hegység lábánál folyik a Szoros-patak melyet völgyzáró gáttal megszelídítve mesterséges víztározó kialakításával alkalmassá tettek a horgászcélú felhasználásra.A Szoros patakból a Bogács község fölötti kb.20 hektáros horgásztó került évtizedekkel ezelőtt kialakításra. A Szoros-völgyi víztározó Bogácstól csupán 300 méterre található.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be. A bogácsi Lepkemúzeumban Kondás Gyula részben kapott, részben gyűjtött lepkéi láthatók. A tárlat jelenleg 3500 lepkéből áll, folyamatosan bővül, s más ízeltlábúakat, bogarakat, pókokat is bemutat. Megtekinthető a 2013-as évre választott Év Rovara, a Citromlepke, valamint - szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéje, a Nagy Atlaszlepke is.
