A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.