
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.

A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.

A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.

A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.

Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.