Első királyunk ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának közvetlenül halála előtt. 1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltárra István király maradványait eltemetésének helyszínén, Fehérvárott a Nagyboldogasszony-bazilikában, ami az akkori szokás szerint a szentté avatást jelentette. Mária Terézia nyilvánította ezt a napot, Szent István napját nemzeti ünneppé. A királynő hozatta Raguzából Budára a Szent Jobbot, melyet a későbbiekben az ünnep alkalmából körmenetben tettek közszemlére. A Rákosi-rendszerben megszüntették az ünnep vallási jellegét, és az új kenyér , illetve az alkotmány ünnepévé formálták át. A rendszerváltás után 1991-ben az első szabadon választott Országgyűlés Szent István napját hivatalos állami ünneppé emelte. A hagyomány szerint az aratás után Szent-István napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, búzakalászból és mezei virágból aratókoszorút kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr vagy a gazda elé vittek. Ezt az aratószokást elevenítették fel az 50-es években, és a mai új kenyér ünneplése is innen ered. A Magyarok kenyere 15 millió búzaszem programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel búzát a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek. Az összegyűjtött búzából készült első kenyeret ünnepélyes keretek között augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén szegik meg.
Kép forrása: Pixabay.com
