Virágvasárnap

Máté evangéliuma így ír az eseményről:

„A tanítványok elmentek s úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik. Elhozták a szamarat és a csikaját, ráterítették a ruhájukat, ő pedig felült rá .A nép közül sokan eléje terítették a ruhájukat az útra, mások ágakat tördeltek a fákról és az útra szórták. Az előtte járó és az utána tóduló tömeg így kiáltozott: Hozsánna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna  a magasságban! Amikor beért Jeruzsálembe, az egész város izgalomba jött. Ki ez? – kérdezgették. Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből – felelte a nép."

Magyarországon és a környékbeli országokban virágvasárnap az ünnep neve, mely a Krisztus útjába terített növényektől ered. Németországban, Olaszországban pálmavasárnap a neve, mert János evangéliumában pálmaágakat fektetnek Jézus elé. A pálma egyben a győzelem jelképe is. Ezért van az, hogy már a 7. századtól pálmát szenteltek ezen a napon. Ahol pálma nem terem, így nálunk is, barkát szenteltek ezen a napon. A szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. A magyar hagyományban több népi szokás is kapcsolódik virágvasárnaphoz. Ilyen a zöldágazás, amikor a lányok a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal, énekszóval vonultak végig a falu utcáin, ezt énekelve:

Zöld ág, zöld ág, zöld levelecske
Nyisd ki uram, a kapudat, hadd bújjak át rajta.

A másik országszerte  elterjedt szokás a kiszejárás volt, amelynek során a lányok menyecskének öltöztetett szalmabábot, a kiszét vitték végig a falun, majd elégették vagy vízbe vetették. A bábu a tél, a böjt, a betegség megtestesítője volt.

Húsvét. A húsvéti ünnepkör

A húsvét változó időpontú, úgynevezett mozgó ünnep. Ennek oka, hogy Jézus kereszthalálának időpontját csak a korabeli zsidó naptár meghatározása szerint ismerjük. Eszerint az első tavaszi hónapban, azaz mindenképpen a napéjegyenlőség után, Niszán hónap 14. napján, pénteken történt a kereszthalál, a feltámadás pedig harmadnapon, azaz vasárnap. Miután a zsidó időszámítás a Hold járásától függ, így a keresztény húsvét időpontjának meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. Ezért van az, az ünnep időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapra esik. Ennek következtében a húsvét legkorábbi időpontja március 22. lehet.

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen a hit legalapvetőbb tételeit eleveníti meg. Az Újszövetség szerint Jézus a pénteki keresztre feszítés után vasárnap feltámadt, ezzel megváltotta minden ember bűnét. A húsvét köré, alapvető jelentősége miatt egész ünnepkör kapcsolódik. Kezdete a hamvazószerda, húsvétvasárnaptól visszaszámított 40. hétköznap. Hamvazószerda vezeti be a nagyböjt időszakát, a negyven napos előkészületi, bűnbánati szakasz, amibe azonban nem tartoznak bele a vasárnapok. A nagyböjt a virágvasárnap előtti szombatig tart. A nagyhét tehát virágvasárnappal kezdődik, tartalma Jézussal történt események szoros követése. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, nagypéntek a megfeszítés, nagyszombat pedig az év egyetlen olyan napja, amikor nem szabad szentmisét bemutatni. Húsvéthétfő elsősorban népszokásairól nevezetes, Magyarországon a locsolkodás, a locsolóvers és az ajándékba kapott hímestojás a legfontosabb. A húsvétot követő hét a fehérhét, a húsvétot követő első vasárnap a fehérvasárnap. A húsvétot követő 40. nap az áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének napja. Pünkösd vasárnapja, az ünnepkör 49. és egyben utolsó napja a keresztény hit szerint a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe.

Az ünnep általános elfogadottságához hozzátartozik, hogy vallási tartalmát mélyen át nem érzők számára is a tavasz, az újjászületés, a megújulás ünnepe olyan kedves tartalmakkal, mint a húsvéti nyúl és tojás, az ajándékozás és a locsolkodás.

Kép forrása: Pixabay.com